CSOBAJ-BÁNYA
- 2024.02.22. – Árverés, vásárlás, változtatási tilalom. – Vita a XVI. Kerületi Önkormányzat képviselő-testületi ülésén. VIDEÓ >>>
- 2024.01.03. – Árverésre került a Cinkotai bányatavat is magába foglaló 15,44 hektáros terület, mely Csobaj-bánya jelentős részét adja. >>>
- 2022.10.30. – Az ősz beköszöntével karbantartási munkákat végeztünk csobaj-bányai odútelepünkön. >>>
- 2022.10.01. – Szemléletformáló Rovarászséta a Greenkubátor Egyesület és a Nemnövekedés16. csoport jóvoltából. VIDEÓ >>>
- 2022.08.10. – Csobaj-bányáról beszélgettünk az idei Ördögkatlan Fesztivál Offlájn Rezervátumában. VIDEÓ >>>
- 2022.06.20 – Fél napos felmérés készült a Cinkotai-bányató rovarvilágáról. Rendkívüli felfedezést tettünk! >>>
- 2022.05.18 – Remek számokkal indult 15 darabos odútelepünk első tavaszi felmérése. >>>
- 2022.04.09 – Első ízben került megrendezésre a „Cinkotai varangyok násza 2022” elnevezésű sétával egybekötött bemutatónk. >>>
- 2022.03.22 – Meghirdettük tavaszi költésellenőrző akciónkat, melyre 2022.05.14-én kerül sor! >>>
- 2022.03.19 – Sikerrel zárult tavaszi szemétszedési akciónk. 40 önkéntesünk 3 konténernyi szemetet gyűjtött össze!
- 2022.03.14 – Szerződéskötés nélkül zárult a Csobaj-bánya önkormányzati részére tervezett Idősotthon és Park közbeszerzése!
Kedves Látogató
Köszöntünk weboldalunkon!
Örömünkre szolgál, hogy a csobajbanya.hu elindításával végre önálló platformon jelenhetünk meg. A „Mentsük meg Csobaj-bányát” fb-oldalt 2021 tavaszán hoztuk létre azzal a céllal, hogy az egykori bányaterület régóta elhanyagolt, de sokak által fontosnak tartott természeti értékeit megóvjuk. A fb-oldalhoz tartozó önkéntes csoporthoz (Önkéntesek Csobaj-bányáért) elsősorban kerületi civilek, természetvédők és lokálpatrióták csatlakoztak. Folyamatosan bővülő közösségünk nevében, kellemes és hasznos böngészést kívánunk!
„Mentsük meg Csobaj-bányát” csapata
ELHELYEZKEDÉSE
Csobaj-bánya Cinkota nyugati felén, Cinkota alsó hévmegállótól néhány perc sétára helyezkedik el. A 25 hektáros „L” alakú területet Északkeletről a H9-es HÉV vonala, keletről a Kukoricás és a névadó Csobaj utca, délről a Lucernás utca telkei, nyugatról a Bíztató út, északról pedig a Honfoglaló utca határolja. A Csömör határában eredő és a Szilas-patakba torkolló mintegy 2 km-es Caprera-patak Csobaj-bánya keleti sarkánál keresztezi a HÉV vonalát és halad tovább azzal párhuzamosan déli irányba.
TÖRTÉNETE
Magyarország Első- (1782-1785) és Második (1819–1869) Katonai felmérése
– A későbbi bányaterület piros vonallal keretezve –
ÉLŐVILÁGA
CSOBAJ-BÁNYA ÁLLATVILÁGA
A terület faunáját jelentős részben a kertváros más részein is előforduló fajok alkotják, amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de alkalmazkodtak az emberek közelségéhez. Eltérést jelentenek viszont azok a fajok, amelyek a vizes élőhely (Csobaj-tó) által biztosított feltételek miatt jelentek meg. A bányató és környezete számos védett és néhány fokozottan védett állatfaj élő-, pihenő-, vagy éppen szaporodóhelye.
Az alábbi ábrán rendszertani bontásban jelenítettük meg a Csobaj-bánya területén eddig észlelt fajok számát. A színes pöttyök egy-egy védett, vagy fokozottan védett állatfaj jelenlétét mutatják, míg a szürke pöttyök a védelmet nem élvező gerinces fajokat jelölik.
A gyűjtés folyamatos bővül. Amennyiben Csobaj-bányán jártál és sikerült lefotóznod egy általunk eddig nem regisztrált állatfajt, úgy kérjük, írj nekünk a csobajbanyaert@gmail.com címre!
CINKOTAI BÁNYATÓ
A Cinkotai bányató, vagy más néven Csobaj-tó, mérete alapján a kerület második számú állóvize. Jelenleg vízfelszíni kiterjedése körülbelül fél hektár. Létrejötte a korábban itt végzet bányászati tevékenység következménye, mivel a homok és kavics kitermelése után árkok maradtak hátra, melyeket az eső- és a feltörő forrásvíz feltöltött. Hasonló módon több kisebb bányató is kialakult a területen, de azok szemben a Csobaj-tóval, már mind feltöltésre kerültek.
A szaporodóhelyek jelentősége
„Országszerte drasztikusan csökkennek a vizes élőhelyek, különösen a kis kiterjedésű tavak, pedig ezek a kétéltűek legfontosabb szaporodóhelyei. Egy ilyen tó több négyzetkilométernyi területről vonz olyan békákat, mint a barna varangy, amelyek generációkon át használják őket peterakásra. A tó pusztulása a helyi varangypopuláció összeomlását eredményezheti, ami nagy veszteséget jelentene Budapest élővilága szempontjából.”
„A varangy szó egykor a csúfság szinonimája volt. Talán mert, akik soha nem néztek a szemébe – és régen bizonyára a többség így is volt ezzel, – nem látták azt a kedves ábrázatot, amelyről a rücskös bőr, és a kicsit ormótlan testalkat elterelte a figyelmüket. A barna varangy (Bufo bufo) igazi karakter. Barnásvörös szeme egészen barátságos. Ritkán látjuk, mert szárazföldi életét többnyire rejtetten, éjszaka éli. A vizet csak párosodáskor keresi fel, és számuk csökkenése sajnos épp a mostanában is zajló szaporodásukhoz köthető.
Többnyire egy-egy peterakó helyhez ragaszkodik, amelyhez nagy utat tesz meg. Ilyenkor kénytelen forgalmas utakon átkelni, ahol egykor ezerszám lelték halálukat. Szerencsére ma már sok helyen segítenek nekik a békamentők. Sajnos azonban a melegedő és egyre aszályosabb klímánk sem kedvez nekik. Sok hagyományos szaporodóhelyük egyszerűen mindörökre elpárolgott.”
Dr. Babocsay Gergely herpetológus, az MME Kétéltű–és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke
Mesterséges kialakulása ellenére az értékes víz jelenléte gyorsan élettel töltötte meg a bányatavat és annak környezetét. A vízi rovarokat követve az állandó, vagy időszakos vízi életmódot folytató védett kétéltűek (nagy tavibéka, barna varangy, vöröshasú unka) és hüllők (vízisiklók) is megjelentek. Feltehetően emberi közreműködéssel a Naplás tóból érkező mocsári teknős is felbukkant már a tóban (2018). A partot hamar vízimadarak rejtekéül szolgáló nádas ölelte körbe, melyben mára olyan fajok is fészkelőhelyet találtak, mint a vízityúk, a nádirigó és a fokozottan védett törpegém. A halak megjelenéséről a környékbeli hobbi horgászok gondoskodtak, akik az önkéntes/önkényes telepítési munkájuk mellett horgászbeállókat alakítottak ki a nádfalban. A bányató északi, laposabb oldalát ma ligetes jellegű növényzet alkotja, míg a másik oldalon a meredek partfaltól kezdve déli irányban relatíve nagyobb kiterjedésű erdős, fás élőhely alakult ki. Ezek a területek szerves ökológiai kapcsolatban vannak a bányatóval mi több, létezésük a vízi élővilág zavartalan fennmaradásának feltétele.
A nádas védett madarai
Megfigyeléseink szerint a vízfelszín alig fél hektáros kiterjedéséhez képest a bányatavat körbeölelő nádas rendkívül gazdag madárvilágnak biztosít otthont. A gyakorinak mondható tőkés récék és szárcsák mellett, rendszeresen találkozhatunk vízityúkkal, nádirigóval, nádi sármánnyal, függőcinegével, hogy csak párat említsünk a nádas tipikus vendégei közül.


Különleges látogatók a nádasban évek óta fészkelő, fokozottan védett és egyedenként 100 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró törpegémek, vagy más néven pocgémek, melyek a nyár folyamán a sűrű nádrengeteg mélyén költik ki és nevelik fel fiókáikat.
A 2022-es tavaszi madárvonulás kezdetén egy cigányréce tojót is észleltünk a bányatavon, amely ezt követően még napokig nálunk is maradt. A cigányrécék állománya drasztikusan csökken az egész világon, ezért a faj mára globálisan veszélyeztetettnek számít, idehaza pedig fokozottan védett besorolást kapott. Egyetlen egyed természetvédelmi értéke 1 millió forint. A cigányréce tojó rövid tartózkodása azt támaszthatja alá, hogy a vonulások időszakában ezen vizes élőhely a védett és fokozottan védett madárfajok átmeneti pihenőhelyként is értékes szerepet tölthet be.

CSOBAJ-BÁNYA NÖVÉNYVILÁGA
Szépségei ellenére Csobaj-bánya mai arculatára komolyan rányomta bélyegét a több évtizede tartó elhanyagolás. Olyan kezelésre váró negatív biológiai folyamatokkal kell szembenéznünk, mint az inváziós növényfajok megjelenése és az idegenhonos növényfajok túlzott elszaporodása az őshonos flóra kárára. Ezeket a problémás tendenciákat csak egy komplex és hosszútávú kezelési terv kialakításával és végrehajtásával lehetne eredményesen orvosolni.
A BÁNYA VÉDETT ORCHIDEÁI
Bár a terület növénykultúrája erőteljesen degradált állapotú, természetvédelmi értékét növeli, hogy antropogén kialakulása ellenére olyan védett orchideafajok is megtelepedtek itt, mint a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), vagy a tövenként 250 ezer Ft természetvédelmi értéket képviselő fokozottan védett méhbangó (Ophrys apifera).

YOUTUBE
VIDEÓINK
Iratkozz fel YouTube-csatornánkra és értesülj rögtön friss tartalmainkról!
VIDEÓINK
Neked mit jelent?





