CSOBAJ-BÁNYA

Budapest XVI. kerületében, Cinkotán található 25 hektáros zöldterület. Ökológiai értelemben vett központja a Cinkotai bányató, mely a Naplás-tó mellett a Kertváros egyetlen állóvize. Az egykori sóderbánya területét visszafoglalta a természet, így a környék mára számos védett és fokozottan védett állatfaj egyedének biztosít élő-, pihenő- és szaporodóhelyet.
Neked mit jelent?

Kedves Látogató

Köszöntünk weboldalunkon!

Örömünkre szolgál, hogy a csobajbanya.hu elindításával végre önálló platformon jelenhetünk meg. A „Mentsük meg Csobaj-bányát” fb-oldalt 2021 tavaszán hoztuk létre azzal a céllal, hogy az egykori bányaterület régóta elhanyagolt, de sokak által fontosnak tartott természeti értékeit megóvjuk. A fb-oldalhoz tartozó önkéntes csoporthoz (Önkéntesek Csobaj-bányáért) elsősorban kerületi civilek, természetvédők és lokálpatrióták csatlakoztak. Folyamatosan bővülő közösségünk nevében, kellemes és hasznos böngészést kívánunk!

„Mentsük meg Csobaj-bányát” csapata

ELHELYEZKEDÉSE

Csobaj-bánya Cinkota nyugati felén, Cinkota alsó hévmegállótól néhány perc sétára helyezkedik el. A 25 hektáros „L” alakú területet Északkeletről a H9-es HÉV vonala, keletről a Kukoricás és a névadó Csobaj utca, délről a Lucernás utca telkei, nyugatról a Bíztató út, északról pedig a Honfoglaló utca határolja. A Csömör határában eredő és a Szilas-patakba torkolló mintegy 2 km-es Caprera-patak Csobaj-bánya keleti sarkánál keresztezi a HÉV vonalát és halad tovább azzal párhuzamosan déli irányba.

TÖRTÉNETE

Cinkota földesurai 1619-től a felvidékről elszármazott Beniczky család sarjai voltak. A Csobaj utcai bánya területét az 1700-as években még mezőgazdasági célokra, elsősorban szántásra, legeltetésre és szőlőtermesztésre használták. A bánya megnyitására az 1800-as évek végéig kellett várni, mikor is Batthyány Ilona férje Beniczky Gábor, a falutól északra, Kisszentmihály-Árpádföld fele, az urasági fürdőtől délnyugatra fekvő dombtetőn kavics-bányát nyittatott.
1783
1860–1861
Előző
Következő

Magyarország Első- (1782-1785) és Második (1819–1869) Katonai felmérése

– A későbbi bányaterület piros vonallal keretezve –

ÉLŐVILÁGA

CSOBAJ-BÁNYA ÁLLATVILÁGA

A terület faunáját jelentős részben a kertváros más részein is előforduló fajok alkotják, amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de alkalmazkodtak az emberek közelségéhez. Eltérést jelentenek viszont azok a fajok, amelyek a vizes élőhely (Csobaj-tó) által biztosított feltételek miatt jelentek meg. A bányató és környezete számos védett és néhány fokozottan védett állatfaj élő-, pihenő-, vagy éppen szaporodóhelye.

Az alábbi ábrán rendszertani bontásban jelenítettük meg a Csobaj-bánya területén eddig észlelt fajok számát. A színes pöttyök egy-egy védett, vagy fokozottan védett állatfaj jelenlétét mutatják, míg a szürke pöttyök a védelmet nem élvező gerinces fajokat jelölik.

A gyűjtés folyamatos bővül. Amennyiben Csobaj-bányán jártál és sikerült lefotóznod egy általunk eddig nem regisztrált állatfajt, úgy kérjük, írj nekünk a csobajbanyaert@gmail.com címre!

CINKOTAI BÁNYATÓ

A Cinkotai bányató, vagy más néven Csobaj-tó, mérete alapján a kerület második számú állóvize. Jelenleg vízfelszíni kiterjedése körülbelül fél hektár. Létrejötte a korábban itt végzet bányászati tevékenység következménye, mivel a homok és kavics kitermelése után árkok maradtak hátra, melyeket az eső- és a feltörő forrásvíz feltöltött. Hasonló módon több kisebb bányató is kialakult a területen, de azok szemben a Csobaj-tóval,  már mind feltöltésre kerültek.

A szaporodóhelyek jelentősége

„Országszerte drasztikusan csökkennek a vizes élőhelyek, különösen a kis kiterjedésű tavak, pedig ezek a kétéltűek legfontosabb szaporodóhelyei. Egy ilyen tó több négyzetkilométernyi területről vonz olyan békákat, mint a barna varangy, amelyek generációkon át használják őket peterakásra. A tó pusztulása a helyi varangypopuláció összeomlását eredményezheti, ami nagy veszteséget jelentene Budapest élővilága szempontjából.”

„A varangy szó egykor a csúfság szinonimája volt. Talán mert, akik soha nem néztek a szemébe – és régen bizonyára a többség így is volt ezzel, – nem látták azt a kedves ábrázatot, amelyről a rücskös bőr, és a kicsit ormótlan testalkat elterelte a figyelmüket. A barna varangy (Bufo bufo) igazi karakter. Barnásvörös szeme egészen barátságos. Ritkán látjuk, mert szárazföldi életét többnyire rejtetten, éjszaka éli. A vizet csak párosodáskor keresi fel, és számuk csökkenése sajnos épp a mostanában is zajló szaporodásukhoz köthető.

Többnyire egy-egy peterakó helyhez ragaszkodik, amelyhez nagy utat tesz meg. Ilyenkor kénytelen forgalmas utakon átkelni, ahol egykor ezerszám lelték halálukat. Szerencsére ma már sok helyen segítenek nekik a békamentők. Sajnos azonban a melegedő és egyre aszályosabb klímánk sem kedvez nekik. Sok hagyományos szaporodóhelyük egyszerűen mindörökre elpárolgott.”

Dr. Babocsay Gergely herpetológus, az MME Kétéltű–és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke

Mesterséges kialakulása ellenére az értékes víz jelenléte gyorsan élettel töltötte meg a bányatavat és annak környezetét. A vízi rovarokat követve az állandó, vagy időszakos vízi életmódot folytató védett kétéltűek  (nagy tavibéka, barna varangy, vöröshasú unka) és hüllők (vízisiklók) is megjelentek.  Feltehetően emberi közreműködéssel a Naplás tóból érkező mocsári teknős is felbukkant már a tóban (2018). A partot hamar vízimadarak rejtekéül szolgáló nádas ölelte körbe, melyben mára olyan fajok is fészkelőhelyet találtak, mint a vízityúk, a nádirigó és a fokozottan védett törpegém. A halak megjelenéséről a környékbeli hobbi horgászok gondoskodtak, akik az önkéntes/önkényes telepítési munkájuk mellett horgászbeállókat alakítottak ki a nádfalban. A bányató északi, laposabb oldalát ma ligetes jellegű növényzet alkotja, míg a másik oldalon a meredek partfaltól kezdve déli irányban relatíve nagyobb kiterjedésű erdős, fás élőhely alakult ki. Ezek a területek szerves ökológiai kapcsolatban vannak a bányatóval mi több, létezésük a vízi élővilág zavartalan fennmaradásának feltétele.

A nádas védett madarai

Megfigyeléseink szerint a vízfelszín alig fél hektáros kiterjedéséhez képest a bányatavat körbeölelő nádas rendkívül gazdag madárvilágnak biztosít otthont. A gyakorinak mondható tőkés récék és szárcsák mellett, rendszeresen találkozhatunk vízityúkkal, nádirigóval, nádi sármánnyal, függőcinegével, hogy csak párat említsünk a nádas tipikus vendégei közül.

Különleges látogatók a nádasban évek óta fészkelő,  fokozottan védett és egyedenként 100 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró törpegémek, vagy más néven pocgémek, melyek a nyár folyamán a sűrű nádrengeteg mélyén költik ki és nevelik fel fiókáikat.

A 2022-es tavaszi madárvonulás kezdetén egy cigányréce tojót is észleltünk a bányatavon, amely ezt követően még napokig nálunk is maradt. A cigányrécék állománya drasztikusan csökken az egész világon, ezért a faj mára globálisan veszélyeztetettnek számít, idehaza pedig fokozottan védett besorolást kapott. Egyetlen egyed természetvédelmi értéke 1 millió forint. A cigányréce tojó rövid tartózkodása azt támaszthatja alá, hogy a vonulások időszakában ezen vizes élőhely a védett és fokozottan védett madárfajok átmeneti pihenőhelyként is értékes szerepet tölthet be.

CSOBAJ-BÁNYA NÖVÉNYVILÁGA

Szépségei ellenére Csobaj-bánya mai arculatára komolyan rányomta bélyegét a több évtizede tartó elhanyagolás. Olyan kezelésre váró negatív biológiai folyamatokkal kell szembenéznünk, mint az inváziós növényfajok megjelenése és az idegenhonos növényfajok túlzott elszaporodása az őshonos flóra kárára. Ezeket a problémás tendenciákat csak egy komplex és hosszútávú kezelési terv kialakításával és végrehajtásával lehetne eredményesen orvosolni.

A BÁNYA VÉDETT ORCHIDEÁI

Bár a terület növénykultúrája erőteljesen degradált állapotú, természetvédelmi értékét növeli, hogy antropogén kialakulása ellenére olyan védett orchideafajok is megtelepedtek itt, mint a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), vagy a tövenként 250 ezer Ft természetvédelmi értéket képviselő fokozottan védett méhbangó (Ophrys apifera).

YOUTUBE

VIDEÓINK

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra és értesülj rögtön friss tartalmainkról! 

Loós Panna:Sok emléket szereztem itt az utóbbi pár évben. Nagyon különleges hely, ráadásul a kertváros közepén. A tó partján órákat lehet eltölteni a természetet figyelve és sok kis ösvényt lehet felfedezni. Egyre kevesebb az olyan terület ahol a házakhoz ilyen közel van egy tó, erdő, mező és tele van védett állatokkal. Jó lenne ha ez itt megmaradhatna.”
Bicskei Lászlóné Anna: „Szép emlékeim vannak nekem is. Cinkotáról .Harminc évig laktam a Csobaj utcában.Jó felidézni a régi szép emlékeket. A házunk elött a bányában volt egy tó, amiben csonakáztunk . Apukám meg félve kiabált le, hogy gyertek már ki a vízből. Addig nem tágitott míg ki nem jöttünk. Féltett nagyon. Úszni nem tudtam de nem is tudok még most sem. Pár sorban nem lehet a szép emlékeket vissza idézni. Szép volt jó volt.”
Varga János Gábor: „Egyetemista koromban, Gödöllőről jövet sokszor leszáltam a hévről Ilonatelepnél vagy Cinkotán és gyalog mentem haza Árpádföldre, keresztül a bányán. Volt akkor egy éles természetes homokkő-fal két tó közt, annak az élén sétáltam végig, olyan volt mint egy taraj. A fal tövében, a tó szélén volt egy gyönyörű kis forrás. A tóban kis édesvizi medúzák úszkáltak, akkorák mint egy 20 forintos. Néhányszor voltunk a bányában fecskéket és gyurgyalagokat gyűrűzni ornitológus barátaimmal.”
Sziham Hassan – „rengeteget jartunk oda. egyszer tesom alatt beszakadt a jeg, apu huzta ki gyorsan, nagy volt az ijedelem, de szerencsere kozel laktunk. olyan csodaszep volt, amikor megvolt mindket to ❤️
Simon Zoltán: Ott töltöttem egész gyerek korom…., Szuper volt!
Tülkös Róbert: „Gyerekkor, fürdés, kerékpározás. Roncsderbit is rendeztek ott egyszer.”
Tóth Virág: „Tinédzserként egy kerületi barátom mutatta meg és belevésődött a fejembe az a különleges, tojásfehér homokos, és ugyanakkor víztükrös hely. Csupán néhányszor jártam ott… amikor még ilyen volt… aztán hosszú idő… évtizedek teltek el… hallottam róla, hogy beépült a környék, de sokkolt a téli kép, ami emlékeim helyén 20 évvel később fogadott. Azóta megbarátkoztam a gondolattal, hogy ez a hely már sosem lesz az a valaha volt hely… felfedeztem, sokkal jobban, mint anno. A hajdani „cinkotai Atlantisz”, bár kiterjedése, mintegy védelmező „földvár” megvan, mára csupán egy „tengerszem”, így tekint a bányató a jövőbe… rajtunk is múlik, hogy milyenbe. Azt gondolom mondani- és tanítani valója van rengeteg…”
Rácz Emil: „De szerettem”
Tóth Gergely: Kedves gyerekkori emlékeim fűződnek Csobaj-bányához. Nyaranta kijöttünk ide nagypapámmal és az unokatestvéreimmel biciklizni, játszani, felfedezni a környéket. Fürödtünk, napoztunk és a sekély vízben naphalakat fogtunk zsebpecával. Csobaj-bánya olyasmi nekem, mint Tutajosnak a berek, természet, szabadság, önállóság. Remélem, hogy a kerület következő nemzedékeinek is megadatnak még hasonló élmények.”
Kovács Tibor: „Itt laktam, játszottam! Innen hordtam a sódert Kamazzal! Itt voltam mikor beömlött a víz és megtelt a bányató! Hordtuk az agyagot de nem lehetett a vízbefolyást megállítani!”
Lugosi-Hajdú Ildikó: 2001ben itt ismertem meg a férjemet. ❤ sok időt töltöttem ott nyáron. Azóta is együtt vagyunk. 🥰
Tóth-Martsa Dóra: „Amikor a férjem 2021 februárjába először megmutatta a bányatavat, mindent szemét borított. Nem nagyon értettem a lelkesedését. Az első nagy szemétszedés után viszont én is másképp kezdtem látni a környéket. A szeméthelyzet sokat javult, majd a tavasz beköszöntével minden zöldbe borult és az állatok is visszatértek. Nyáron többször is kimentünk madarászni és szép közös emlékeket gyűjtöttünk.”
Békeyné Żurawska Kamila: „Rengeteg fecskefészek a meredek falban és repülő szépséges kismadarak 🙂 Amióta a bánya fel lett töltve 4 -es metró építésénél keletkezett anyaggal nincsenek fecskék a környéken 😡😭😭😭”
Kovács Ádám: „Egyedül álló kimozdulási lehetőség a betonrengetegből, ahol a valódi természettel találkozhatunk a város közepén is.”
Kolipka-Cservenyi Bernadett: „Nagyon sokat jártunk oda Csömörről édesapámmal, vagy nagyobb társasággal. Vagy a bal oldali tóban aportíroztunk a kutyáinkkal, vagy a jobb oldaliban fürödtünk. Nagyon szerettük a forrást, a fecskéket és próbáltuk kitalálni, hogy hogy keletkezett ide ez a csoda hely.”
Karip Zsuzsa: „Millió emlék köt hozzá 💗
Valent János: „Meglepődtem! Amikor sráckoromban ott jártam, tar sóder és homokhegyek közé szorult bányató volt (kb. 1963). Veszélyes volt megközelíteni is annak, aki nem tudott JÓL úszni.”
Bicskei Anikó: „A Csobaj utcában nőttem fel… 😊 nagyon meredek, majdhogynem egyenes fallal körbevett bányató volt. Szögesdrótos kerítéssel volt bekerítve. Gyerekként tabu volt a kerítésen átmenni. Kis csillékkel vitték a kitermelt talán sódert, erre már nem emlékszem. A tó nagyon tiszta, de mély volt, fürödtek is benne, a tiltás ellenére. Nyaranta a tó környéke piroslott a pipacstól és a meredek partfalakon fecskék és békák „laktak”. 😊
Benedek Ágnes: „Egy évtizede tartok sétákat a Caprera és a Csobaj-bánya megismertetésére. Jó érzés látni, ahogy rácsodálkoznak az emberek a különleges természeti jelenségre, melyet az emberi tevékenység hozott létre, és formál folyamatosan. Anno barátokkal fürdeni jártunk ide, nagy bulik voltak a homokos „sivatagban” a 90-es években. Különösen látványos volt az azóta már betemetett tó szinte függőleges löszfala, ahol a parti fecskék és gyurgyalagok éltek. Mint egy kis tengerszem! Akár indiánfilmeket is forgathattak volna itt, annyira egyedi volt a helyszín a tavakkal és homokhegyekkel.”
Nyárádi Zoltán: „A fél gyermekkorom ott töltöttem . Szuper volt . Nem is volt még facebook!”
Juhász Kata: „sokat voltunk itt nyaranta a testvéreimmel fürdeni és sok gyereket is itt ismertünk meg akikkel sokat játszottunk😊
Halmai Gabriella: Gyerekként sokat jártunk le anyummal és hugommal sétálni és biciklizni…..még a töltés elött.Itt tanultam meg uszni a mélyvízben”