GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Az egykori Csobaj utcai sóder- és homokbánya, melyre ma csak Csobaj-bányaként hivatkoznak a helyiek, Budapest XVI. kerületében, Cinkota nyugati felén található, Cinkota alsó hévmegállótól néhány száz méterre. Pontos elhelyezkedését a főoldalon térképpel és leírással mutattuk be.

A hosszúkás alakú Cinkotai bányató az egykori “L” alakú bányaterület közepén fekszik el ÉK-DNy irányban. A bányató teljes egészében Csobaj-bánya magántulajdonban lévő részén található.

A bánya névadó utcája (korábban 432. utca) az 1950-es években kapta a Csobaj nevet. Annak oka, hogy az utca miért egy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában fekvő település nevét kapta, ismeretlen, ahogy az átnevezés pontos dátuma is. A kerületben több utcanév is más, alföldi település nevét kapta, hogy ne menjünk messze, az utcára merőleges Csépa is Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban található község.

A bányató hivatalos elnevezése “Cinkotai bányató”. Ezen a néven szerepel a google-térképen és más hivatalos iratokban is. Ennek ellenére a bányára és a tóra is ráragadt a közeli Csobaj utca neve, ezért sokan “Csobaj-tó” -ként hivatkoznak rá.

Csobaj-bánya túlnyomó többségében rekreációs besorolású terület, ezért a szabályozás aktuális állapota szerint nem építhető rá lakópark, csupán egyéb rekreációt, szabadidőeltöltést szolgáló létesítmény (pl. sportcsarnok, hotel, idősotthon stb.). Természetesen a terület besorolása megváltoztatható, így jelenleg nincs rá garancia, hogy ez a típusú beépítési kötöttség a jövőben is megmarad. Garanciát az jelenthetne a természetes részek védelme szempontjából, ha a terület legalább részben helyi védelmet nyerne. Elsőként a kerületi önkormányzat tervez élni a rekreációs besorolás adta lehetőségekkel. A tulajdonában álló ingatlan, amely az egykori bánya területének nagyjából az 1/5-öd részét adja szintén rekreációs, illetve zöld közpark besorolású terület. Előbbin a tervek szerint 2022-től bentlakásos idősotthon építése kezdődik majd meg, mely több ezer négyzetméter jelenlegi zöldterület beépítésével jár majd együtt.

Csobaj-bánya kisebbik, önkormányzati része jelenleg közparkként működik, így az szabadon látogatható. A bányaterület nagyobbik része ezzel szemben magánterületnek minősül, így a belépés a tulajdonosok engedélyéhez kötött. Mivel az önkormányzati részhez hasonlóan a magánterület sincs körbekerítve és sem a tulajdonosok, sem a hatóságok nem kívánják szankcionálni a határsértőket a lakosság hagyományosan bejár a területre különféle szabadidős tevékenységeknek hódolni. Ezzel a szokásjog egy ex lex állapotot hozott létre, melyben leginkább a felelősséghárítás és az önálló kockázatviselés érvényesül.

A bányatavon korcsolyázni szigorúan tilos és életveszélyes!!! Igaz, hogy a tó jege telente hosszabb-rövidebb időre be szokott fagyni, de a jég vastagságát, teherbírását senki, főleg nem hivatalos szerv, vagy szakértő nem ellenőrzi. A bányató jege efféle sporttevékenység végzésére biztonsági okokból tehát alkalmatlan.

Hivatalosan a tó megközelítése sem törvényes, hiszen az teljes egészében magánterületen fekszik, de ha a tulajdonosok esetleg hozzá is járulnának az ott tartózkodáshoz a horgászat akkor sem lenne törvényes, mivel a horgászoknak minimálisan horgászvizsgával, horgász egyesületi tagsággal, Állami horgászjeggyel és területi horgászengedéllyel kellene rendelkezniük (a szabályokról ide kattintva olvashatsz többet).

Ennek ellenére a Cinkotai bányatavon való horgászat – éppen a szabályozatlansága miatt – évtizedek viszonylatában folyamatosan zajlik. A horgászok önkéntesen/önkényesen, de maguk gondoskodtak a halak betelepítéséről, így az apró tóban tucatnyi halfaj megtalálható.

A horgászat és a halbetelepítés árnyoldala ugyanakkor a tó körüli szemétlerakásban, a halak kétéltűállományban tett kártételében és az etetőanyagok indokolatlan mértékű használatának vízminőségre gyakorolt hatásában mutatkozik meg.

Az úszás esetében a horgászatnál és a korcsolyázásnál említett okok együttesen állnak fenn.

Egyrészt a tó megközelítése sem törvényes, hiszen az teljes egészében magánterületen fekszik, de ha a tulajdonosok esetleg hozzá is járulnának az ott tartózkodáshoz az úszás a horgászathoz hasonlóan akkor sem lenne törvényes, hiszen a bányató nem úszásra kijelölt fürdőzőhely. Sem a vízminőséget nem ellenőrzi hatóság, sem a fürdők felügyeletét nem látja el szakképzett vízimentő.

Másrészt a korcsolyázásnál említett életveszély és tilalom ezen tevékenységnél is fenn áll, amelynek legfőbb indokai a fentiek mellett, hogy a bányató előre nem felmérhető veszélyforrásokat rejthet. Úgy mint: éles, hegyes, víz alatt nem látható hulladék (pl. damil és roncsmaradványok), egyenetlen fenék és hirtelen változó vízmélység. Szerencsére egyre ritkábban fordul elő, hogy a nyári kánikulában a lakosok bányatavi fürdőzésre adják a fejüket, de mégis fontos emlékeztetni rá mindenkit, hogy itt is történtek már tragédiák az illegális fürdőzés miatt. 

Az egykori bánya önkormányzati részén a Kerületgazda időszakosan, vagy bejelentés nyomán összeszedi és elszállítja az illegálisan lerakott szemetet. 2021 elején mi is egy ilyen bejelentéssel fordultunk hozzájuk, melynek eredményeként az általunk szervezett és helyi önkéntesek bevonásával végrehajtott szemétszedési akcióhoz humán erővel, zsákokkal, kesztyűkkel és a hulladék elszállításával is hozzájárultak.

Csobaj-bánya magánkézben lévő részén és kifejezetten a Cinkotai bányató körül azonban egészen más a helyzet. A Kerületgazdának nincs jogköre magáningatlanon szemetet szedni, még akkor sem, ha azt, a területre engedély nélkül belépő lakosság használja. Bár a hatóságok felszólították a tulajdonosokat az illegális hulladéklerakás felszámolására, látható előrelépés nem történt azon túl, hogy a civil szemétszedési akciókra áldásukat adták. A szemetelést ráadásul egy egyszeri hulladékmentesítés nem oldaná meg véglegesen, addig biztosan nem, amíg a lakosság renitens kisebbsége újratermeli a szemetet. A tulajdonosoknak tehát állandó forrást kellene szánniuk a terület őrzésére, vagy a terület rendben tartására. Tekintve, hogy a területet nem a tulajdonosok használják és a háztartási hulladékot sem ők viszik oda a felelősség ezen a téren nem kizárólag az övék. Az áldatlan állapotok kialakulásában felelősség terheli a hatóságokat is, ugyan is a problémáról hosszú évek, évtizedek óta tudomásuk lehet és látható erőfeszítést, vagy eredményt nem sikerült felmutatniuk. Végül, de koránt sem utolsó sorban a felelősség azoké a budapesti-, kerületi lakosoké, akik az együttélés szabályait felrúgva szemetelnek és a tópartra, vagy a bokrok, fák közé hordják a szemetüket.

Azért a civileknek kell jelenleg gondoskodnia a terület szemétmentesítéséről, mert a kérdésben résztvevő felek (tulajdonosok, hatóságok, szemetelő lakosok) hosszú idő óta nem tesznek eleget jogi-, demokratikus-, illetve polgári kötelezettségeinek.

A programok szervezésében és a tartalmak gyártásában is elkél a segítség. Első lépésben javasoljuk, hogy csatlakozzatok “Önkéntesek Csobaj-bányáért” nevű facebook-csoportunkhoz, ahol időről időre közzé szoktuk tenni, hogy mire van szükségünk, illetve, hogy milyen tevékenységekre keresünk önkénteseket.

Hálásan köszönjük, ha kedveled és ismerőseidnek is ajánlod facebook-oldalunkat a “Mentsük meg Csobaj-bányát“, illetve ha feliratkozol youtube-csatornánkra. Közösségi médiafelületeink népszerűsítése nagyban segíti tájékoztató- és érdekvédelmi munkánkat!

Amennyiben olyan ötlettel, tudással, tapasztalattal bírsz, amelynek szerinted hasznát vehetnénk, akkor kérjük vedd fel velünk a kapcsolatot!

A “csobajbanya.hu” domain, a hozzá tartozó tárhely és a webszerkesztő program éves költsége 46 ezer forint, melyet az oldal tulajdonosa Tóth Gergely Dávid, mint magánszemély saját forrásból finanszíroz. A weboldalnak nincs más fenntartási költsége.

Programjaink minden résztvevője (önkéntesek, szervezők, előadók) pro bono alapon, vagyis ellenszolgáltatás nélkül vállal feladatokatEgyes programok megvalósításához viszont eszközöket vagy szolgáltatásokat kellet igénybe vennünk. Ezeknél egyrészt tárgyi/szolgáltatásbeli felajánlásokat kértünk közösségünktől és helyi vállalkozásoktól (pl. a szemétszedéshez konténereket, talicskákat, zsákokat, kesztyűket), más esetekben pedig közösségünk tagjait kértük meg, hogy adjuk össze és fizessük közösen egy egy termék, vagy szolgáltatás költségét (pl. extra konténer bérlése, vagy madárodúk vásárlása). Felhívásainkra érkező eszközfelajánlásokat nem csak magánszemélyektől és vállalkozásoktól, de civil- és politikai szervezetektől is elfogadunk.