TÖRTÉNETE
A kezdetektől a bányanyitásig (1619-1890)
Cinkota földesurai 1619-től a felvidékről elszármazott Beniczky család sarjai voltak, de a török utáni határviták miatt csak jóval később kezdtek foglalkozni ezen birtokukkal. Az 1700-as években a Cinkota ó-falu, a Szilas-patak és Csömör által közrefogott domboldalon szántók, legelők és szőlők voltak. Biztosan nem tudható, de lehetséges, hogy már korábban a nyúlszigeti apácák birtokaként (1259–1541) is megművelték. Földje az 1728-as Pest-Pilis-Solt vármegyei összeírás alapján főként vörhenyes homokos, kisebb részben fövenyes és kavicsos volt.
Az 1800-as évek folyamán az addig öröklések által felosztott terület Beniczky Ádám, majd fia, Ödön kezébe került, de nem sokáig lehetett teljesen az övék. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő jobbágyfelszabadítás következtében a jobbágyokból parasztok, a földesúrból pedig nagybirtokos lett. Az 1850-1860-as évekig a domb szántókkal és szőlőkkel körülölelt fennsíkján időszakosan vizenyős-lápos terület volt. A területet ekkor parcellákra osztották. A domb fennsíkján feltörő számos forrást betömték az újonnan lett birtokosok, hogy földjeik művelhetővé váljanak. Így állandó vízűvé lett a domb oldalában csörgedező patak.
Az 1870-es évek második felétől – 1894-es öngyilkosságáig – Beniczky Gábor gazdálkodott az „urasági” területeken feleségével, Batthyány Ilonával, akinek – egykori alkalmazottja visszaemlékezése alapján – a patakon duzzasztással nyert egykori fürdő s az erről elnevezett patak a Caprera nevet köszönheti. A fákkal és gyeppel körbevett nyílt uszodához, ami ugyancsak Beniczky birtok volt, a szőlők között fasoros utak vezettek Cinkota központjából. 1890 körül itt, a falutól északra, Kisszentmihály-Árpádföld fele, a fürdőtől délnyugatra fekvő dombtetőn az uraság bányát nyittatott.
Magyarország Első- (1782-1785) és Második (1819–1869) Katonai felmérése
Feltárástól az államosításig (1891-1949)
1893-ban Schmidt Sándor, korának egyik legjelesebb ásványkutatója, Cinkotára érkezett, hogy megvizsgálja, milyen geológiai viszonyok uralkodnak a területen. Ekkor írta le: „A legújabb feltárás végül a falusi földeken, az urasági fürdőtől délnyugatra a tetőn van, hol a tulajdonos kavicsbányát nyitott.” Kezdetben a vékony humuszlepel alól apróbb kavicsot és szürkés, helyenként sárgás, barnaszínű homokot termeltek ki. Ez a két anyag jellemezte, így amíg csak működött, hol homok-, hol kavicsbányaként hivatkoztak rá. A HÉV kiépítésével Csömörig (1900) a környék ázsiója megnőtt, így a bányát környező területeken már a 19. és 20. század fordulója körül megjelentek kisebb-nagyobb telepek, de az igazi betelepülési hullám a bánya és a falu közötti részen – ami ma Cinkota alsó, Újtelep neveken ismert – a közeli Cinkotai Strandfürdő megnyitásával (1928) indult meg igazán. A kitermelés által biztosított meredek partfalak és vizek (patakok, kis tavak) közelsége azonban más, „ideiglenes lakókat”, itt költő madarakat is a bányához vonzott. Az 1920-as évektől partifecskéket, majd gyurgyalagokat is megfigyeltek a környéken.

Védett gyurgyalag a „Mentsük meg Csobaj-bányát” fb-oldal logójában
Részlet „A gyurgyalag költése Csömörön és Nagy-Budapest területén” című beszámolóból, 1952-ből:
„…Cinkota község most már Nagy-Budapesthez tartozik. Itt a helyiérdekű villamos vasútnak volt azelőtt egy megállóhelye, amelyet ,,Caprera”-nak neveztek, ennek közelében pedig hajdani kőbánya van, amit később agyag- és homokbányának használtak; ma már alig használják. Ennek falaiban jobbára partifecskék (Riparia riparia) szoktak fészkelni, de a legutóbbi években elmaradtak innen. Már régebben beszélte nekem egy ismerősöm, hogy 1925 július havában ennél a bányánál két gyurgyalagot látott. Akkor csak kivételesen tartózkodhattak ott, mert más években ugyanott senkinek sem sikerült gyurgyalagot megfigyelnie. 1952. július 17-én közölte velem Kása István, hogy amikor délelőtt a helyiérdekűvel arra utazott, 5-6 gyurgyalagot látott, s közöttük kettőt, amelyek berepültek a bánya falában levő lyukak egyikébe. Az egyik gyurgyalag vitt is valamit a csőrében.
VII. 20-án ellátogattam a bányához. Először 3 gyurgyalagot láttam magasabban keringőzni, de ezek hamar eltűntek. Rövidesen jött azután egy magános példány, s ráült a villamosvasút vezetékére. A csőrében valami vastag rovart tartott, alighanem poszméhet. Mihelyt kissé hátrább húzódtam, azonnal berepült a bánya falában levő egyik lyukba, s rövidesen megint kijött, de már üres csőrrel. Kezdetben ez a madár vagy a párja csak kb. 5 perces időközökben jött élelemmel, de úgy du. 1/2 5 tájban valósággal gyors etetés kezdődött. A gyurgyalag – én úgy láttam, hogy mindig ugyanaz a madár – alighogy kijött a lyukból, csaknem nyomban, még ott a bányában elkapott valami repülő rovart, s már vitte is a lyukba. Nem is egészen 5 percnyi időtartam alatt legalább 6-7 etetést sikerült megszámolnom. Egész bizonyossággal csak egy pár költését állapíthattam meg, valószínű azonban, hogy további 2 v. 3 pár is akart itt fészkelni. Ezek után a gyurgyalagot, mint „fészkelőt” kell Nagy-Budapest madarainak jegyzékébe felvenni.”
Termelés, szennyezés és helyreállítás (1971-1999)
A régi bánya helyett egy új, nagyobb nyílik
Miután a tanács 1974-ben a Szilas Termelőszövetkezet és az Aszfaltépítő Vállalat közös kezelésébe vonta a bányát, megkezdték feltárni a HÉV-sínek alatti szántót is. Az 1980-as évek végére ez a bányaterület elérte a Biztató utca vonalát és a terület kitermelését abbahagyták. Mielőtt azonban ezt a medret szintén rekultiválhatták volna, jött az 1990-es évek, és a bánya kárpótlásként körülbelül 264 természetes személy magántulajdonába került.
A Csobaj utcai bányáról készült légifelvételek (1963-2021)
Csobaj-bánya a kultúrában
1987-ben itt forgatta a Gyöngyössy Imre, Kabay Barna rendezőpáros német-magyar koprodukcióban készült „Cirkusz a holdon” című játékfilm cirkuszi (belső) jeleneteit. A rendezőpáros akkorra, már számos nemzetközi elismeréssel büszkélkedhetett, hiszen 1983-as „Jób lázadása” című filmjüket többek között Oscar-díjra is jelölték a legjobb külföldi film kategóriában.
A történet „nem a holdon játszódik, hanem egy polgárháborútól gyötörtetett világban, sajátos nézőszögből: a gyerekekéből. Itt csupán a cirkusz (egy létező cirkuszról van szó) a bizonyosság; egyetlen hely, ahová menekülni lehet, amely védelmet nyújt a testvérháború gyilkos szenvedélyei között.”
A bánya nem csak film, de videóklip helyszínként is feltűnt már. 1998-ban az Ámokfutók együttes készítette itt „Csak a csillagok” című dalának videoklipjét.
Pusztítás és élet (2000-2020)
2000-ben a cinkotai bánya másodszor is megjelent a Népszabadság hasábjain („Csobaj-bányai pihenőpark?” címmel), csak ezúttal a másik, az Árpádföld fele eső rész miatt. A lakosok (akik megszokták már a szabad bejárásukat az addig 264 ember magánbirtokára) a terület jövője kapcsán aggodalmaiknak adtak hangot a helyi újságban és figyelmet kaptak a meredek partfalakon költőüregeket kialakító és megtelepedő védett partifecskék is.


Feltöltés 2008 januárjában – Szedő István fotója
A 2008. május 7-ére datált ‘Budapest XVI. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája’ a Cinkotán és elsősorban a helytörténeti jelentőséggel is bíró, a csömöri HÉV-vonal és a Szilas-patak közötti területről: rendezett, de a természeti lehetőségek jelenleg nincsenek megfelelő módon kihasználva, a rekreációs funkciók alig léteznek. Mivel az elmúlt években egyre gyorsuló ütemben zajlott a hagyományos kertvárosi, falusias területek beépítése, amely az utolsó időszakban az intenzív lakópark építésekbe fordult, a közösségi zöldfelületek megőrzése, rehabilitációja és közösségi célokra hasznosítása különösen fontos feladatot jelent.”
2008-ban a kerületi szabályozási terv szerint az önkormányzat tulajdonában, a Csobaj utca mellett közpark, a még aktívnak számító bánya pedig speciális, jelentős zöldfelületű intézményi területként volt nyilvántartva. Ekkortól lett kerületi akcióterület „Csobaj‐bánya környékének rendezése” néven, illetve a kerület környezetvédelmi programjában a talaj- és vízvédelmi intézkedések (198/2008. (III. 26.) Kt. hat.) része. A rekultiváció alatt lévő bányában működő monitoring kút 2016-ig, mint érdemi szennyezést nitrátok tekintetében mutatott ki.
Közelmúlt (2021) - Civil szerveződés
2021 márciusában kerületi civilek természetvédelmi- és lokálpatrióta csoportosulása a Facebook felületén kezdett szerveződni. Létrejött a „Mentsük meg Csobaj-bányát” fb-oldal és a hozzá tartozó „Önkéntesek Csobaj-bányáért” csoport. A kezdeményezők céljai között szerepelt a bánya további feltöltésének és beépítésének megakadályozása, a terület élővilágának megóvása és bemutatása, valamint az illegális hulladéklerakás megszüntetése. A csoport tagjai első akciójukként szemétszedési akciót hírdettek, melyhez a Kerületigazda is csatlakozott, biztosítva a gyűjtéshez szükséges eszközöket és az elszállítást. Az önkormányzati tulajdonban lévő telken és a bányató partján körülbelül 80 zsák szemetet gyűjtött össze két tucat önkéntes.
Összefogás a bányató betemetése ellen
2021 áprilisának első napjaiban a csoport tagjai arról szereztek értesülést, hogy a CSOBAJ Kft. – a bányaterület nagyobbik, magánkézben lévő részének többségi tulajdonosa – még abban az évben betemetné a bányatavat és hozzákezdene az ingatlan beépítéséhez. A civilek a kerületvezetés tájékoztatása után nyílt levélben fordultak segítségért Karácsony Gergely Főpolgármesterhez. Kerületi szinten is széleskörű egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy a vizes élőhely megőrzendő érték és hogy egy esetleges feltöltés és beépítés nem szolgálná sem a természet, sem a helyi lakosság érdekeit. A nyílt levélhez az alábbi személyek és szervezetek csatlakoztak:
- Abonyi János, XVI. kerületi önkormányzati képviselő
- Dobre Dániel, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, FIDESZ Kertváros frakcióvezető
- Csizmazia Ferenc István, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, MSZP
- Hollai Gábor, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, Momentum
- Mizsei László, XVI. kerületi önkormányzati képviselő LMP-Zöldek, a képviselői testület Környezet és Klímavédelmi Bizottságának elnöke
- Kőmüves József, az LMP XVI.-XVII. kerületi szervezeti elnök
- Lengyel Patrik, a Momentum Mozgalom XVI. kerületi szervezetének elnöke
- Nemes Gábor, XVI kerületi önkormányzati képviselő, Demokratikus Koalíció
- Szatmáry Kristóf, a XVI. kerület országgyűlési képviselője, FIDESZ
- Szász József, alpolgármester, XVI kerületi önkormányzati képviselő, FIDESZ
- Vadász Dániel, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, független
- Vajda Zoltán, XVI. kerületi önkormányzati képviselő
- CIVIL 16 Egyesület – aláíró Schaffer Viktor, elnök
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt – aláíró Kovács Gergely, társelnök
- Naplás Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadidősport Egyesület – aláíró Klenczner István, elnök
- Sétáló Budapest – aláíró Bodrog Zoltán, szakmai vezető
A Mentsük meg Csobaj-bányát fb-oldal önkéntesei a nyílt levélen túlmenően rádiós és televíziós megjelenéseken, Facebook-posztokon, blogbejegyzéseken, illetve szórólapos kampány indításán keresztül igyekeztek tájékoztatni és aktivizálni a helyi lakosságot és a közösségi médiában is tematizálni a veszélyt.
Csobaj-bánya története jelenleg is íródik, ezért az oldalt a közelmúlt eseményeivel folyamatosan frissítjük!
Amennyiben a fentieket szeretnéd kiegészíteni, pontosítani, úgy kérnünk, vedd fel velünk a kapcsolatot!